Ezért butultak el az emberek tömegesen a 21. században – vajon tényleg így van?
Manapság már pár másodperc alatt bármilyen információra rá lehet bukkanni az interneten. Oktatásokon lehet részt venni anélkül, hogy kitennéd a lábad a házból. Emberekkel beszélgethetsz szerte a világon…és így tovább. A tudósok azonban nyugtalanító dologra figyeltek fel. A 21. század második évtizedében az emberi intelligencia szint egyre jobban csökkent.
Mivel minket is nagy mértékben foglalkoztat ez a téma, ezért jobban beleástuk magunkat. Kiderült, hogy az elektronikai eszközök megjelenésén és a technológia fejlődésén kívül más is óriási szerepet játszik ebben a folyamatban.
1, Az emberek valóban butábbak lesznek?
A tudósok évtizedek óta figyelemmel kísérik a különböző korosztályú emberek intelligenciaszintjének változásait, melyhez az IQ tesztet hívják segítségül. Az átlag érték 100, viszont, ha 70-nél kevesebb az már mentális retardációnak minősül.
1909-től 2013-ig az emberiség egyre intelligensebbé vált mind az oktatás mind a technológiai fejlesztés szempontjából és ezt Flynn-effektusnak hívják. De, az 1990-es évek óta az IQ növekedési üteme csökkenni kezdett, és 2013-ra jelentősen visszaesett.
2000-ben a globális átlagos IQ 90,31 pont volt és a tudósok úgy gondolják, hogy 2050-re ez a szám 86,67 pontra esik vissza. Ha ilyen ütemben változik minden, akkor másfél évszázad után egy felnőtt ember intelligenciája egyenlő lesz egy 9 éves gyermekével.
2, Az internet felváltotta a memóriát.
Az intelligencia globális hanyatlásának okai mind a mai napig vitatottak. De a szakértők folyamatos kutatásokat végeznek ezzel kapcsolatban és hipotéziseket állítanak fel. Az egyik felvetés szerint agyunk egyre inkább függ az okostelefonoktól és az internettől.
Ma már nem szükséges bizonyos információkat fejben tartani, hiszen mindenre választ lehet kapni a neten. Nem kell fejben számolni vagy tudni merre mész, mert a számológép és a GPS lehetővé teszik mindezt.
Ez megfosztja a modern embert attól, hogy serkentse és tornáztassa az agyát. Pontosan úgy működik, mint a fizikum. Ha valaki régen jó fizikai állóképességnek örvendett, de eltunyult, akkor a későbbiek folyamán már nem lesz annyira fitt, mint régen.
3, Rossz ökológia.
A kedvezőtlen környezeti feltételek már az anyaméhben is befolyásolják az agyat. Az Amerikai egyesült Államok legszennyezettebb régióiban született 4–6 éves gyermekek IQ szintje 2 ponttal alacsonyabb, mint a jobb ökológiájú városokban élő társaiké.
Kutatók szerint a káros légköri kibocsátások hozzájárulnak az intelligencia csökkenéséhez bármennyi idős is legyen az ember. Az üvegházhatású gázok rontják az emlékezőtehetséget, a koncentrációs képességet és a döntések meghozatalát is.
Kínában végeztek egy tanulmányt miszerint a szennyezett levegő elsősorban a matematika és a nyelvtanulás képességét befolyásolja. Sőt mi több, a férfiak hajlamosabbak rá, mint a nők. Abban az esetben, ha magas a szén-dioxid koncentráció, akkor a 64 évesnél idősebb embereket a demencia fenyegetheti.
4, A sikeres emberek nem vállalnak gyereket.
A fejlett országokban a magas iskolai végzettséggel rendelkező és egyben sikeres nők egyre jobban fordulnak el a családalapítás gondolatától, vagy csak egy gyermeket hoznak világra. Ezzel szemben az alacsony jövedelmű és társadalmi csoportokba tartozók gyerekvállalási aránya magasabb. Viszont ez a tény egyáltalán nem jelenti azt, hogy a jómódú és tanult család gyermeke okosabb lenne, mint egy faluról érkezett gyerek.
Ezt sok minden befolyásolja, például az intelligencia függ a genetikai tényezőktől. Igaz ma már sok tudós megkérdőjelezi ezt az állítást. Annyi a különbség, hogy a tanult családokba született gyermekeknek több lehetősége van arra, hogy tanuljon és az intelligenciáját fejlessze. De mivel a sikeres nők kevesebb gyereket vállalnak ezért ez befolyásolhatja a globális IQ mutatókat.
5, Zsíros és édes ételek.
A föld népességének étrendje jelentősen megváltozott az elmúlt 100 évben, mely az értelemre is hatással volt. Az ENSZ Élelmezési Világszervezete szerint az elmúlt 50 évben az emberiség egyre több állati zsírt és cukrot fogyasztott.
Ennek köszönhetően az agy lassabban működik, de nemcsak akkor, ha túl sok cukortartalmú terméket fogyaszt, hanem akkor is, mikor nagy mennyiségű gyümölcsöt juttatnak a szervezetükbe.
A telített zsírok például a vörös hús, tejtermékek, kókuszdió- és pálmaolajok lebontják a motivációért felelős idegi láncokat. A halban, a magokban és a dióban található Omega-3 zsírsavak éppen ellenkezőleg hatnak vagyis megvédik az idegsejteket a károsodástól.
6, A technológia megváltoztat mindent.
Az új technológiák kétségtelenül megváltoztatják az ember életét, melyhez az agy alkalmazkodik. Elkerülhetetlen, hogy bizonyos funkciók háttérbe szoruljanak vagy csökkenjenek addig, míg a kreatív gondolkodás szerepe megnő.
A képzelet és a kreatív képességek fejlesztése a 21. században óriási hangsúlyt kapott. A sikeres emberek képesek újabbnál-újabb ötleteket generálni. Az elmúlt században a meghatározott IQ tesztelési szabványok egyszerűen elavultak.
7, Hogyan lehet az agyat jó állapotban tartani?
A SpaceX atyja, Elon Musk, napi 10 órát töltött irodalmi könyvek olvasásával. Később kiderült, hogy bármilyen műfajú könyv képes serkenti az agyi tevékenységet.
Ez azonban nemcsak azért fontos, hogy egy szöveget áttanulmányozz és kielemezz, hanem, hogy örömödet leld az olvasásban. Olvasás közben akaratlanul is beleképzeljük magunkat a főhős helyébe, ami olyan területeket aktivál, ami a képzelőerő fejlesztéséért felelős. TV-nézés vagy számítógépes játékokkal való játszás esetén ez a hatás nem figyelhető meg.
